A különbség a fagyasztva szárítás és a hagyományos szárítás között

A fagyasztva szárítás és a hagyományos szárítás lényeges eltéréseket mutat az elvekben, az eljárásokban és az alkalmazásokban.

Elvi különbség
Fagyasztva szárítás: Alacsony, általában 0 fok alatti hőmérsékleten végzett szárítási módszer a tárgyak tárolására. A nedvességet úgy távolítja el, hogy a szárítandó anyagot először szilárd anyaggá fagyasztja, majd vákuumkörülmények között szublimálással elpárologtatja a benne lévő nedvességet. Ez a folyamat nem befolyásolja a szilárd részecskék agglomerációs állapotát, így az eredeti részecskék sértetlenül megőrizhetők, és nem préselődnek össze és nem agglomerálódnak.

Szokásos szárítás: beleértve a napon szárítást, forró szárítást, kemencében szárítást, porlasztva szárítást és vákuumszárítást stb. Ezeket a módszereket általában 0 fok feletti vagy magasabb hőmérsékleten hajtják végre. Melegítéssel elpárologtatják a vizet, de a magasabb hőmérséklet miatt az anyag egyes illékony komponensei elveszhetnek, illetve egyes hőérzékeny anyagok denaturálódhatnak vagy deaktiválódnak.

Eltérések a folyamatban
Fagyasztva szárítás: A fagyasztva szárítás során az anyagban lévő nedvesség először jégkristályokká fagy, majd vákuum körülmények között a jégkristályok közvetlenül vízgőzné szublimálódnak, ezzel elérve a szárítás célját. Ez a folyamat alacsonyabb hőmérsékleten, általában legfeljebb 40 fokon végezhető.

Szokásos szárítás: A szokásos szárítás során az anyagban lévő vizet melegítéssel elpárologtatják, majd a vízgőzt levegőárammal vagy más módon elvezetik. Ez a folyamat általában magasabb hőmérsékletet igényel, és az anyag színének, alakjának és állagának megváltozását eredményezheti.

Alkalmazási különbségek
Fagyasztva szárítás: széles körben használják a kémia, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar és a tudományos kutatás területén, különösen a biológiailag aktív anyagokat tartalmazó biogyógyszerekben. Alkalmas olyan anyagok feldolgozására, amelyek magas hőmérsékleten könnyen romlanak vagy elveszítik aktivitásukat.
Általános szárítás: alkalmas különféle anyagokhoz, beleértve az élelmiszereket, gyógyszereket, vegyi termékeket stb. Ez egy sokoldalú szárítási módszer, de bizonyos hőérzékeny anyagok esetén korlátozott lehet.

Előnyök összehasonlítása
Fagyasztva szárítás:
Sok hőérzékeny anyag nem denaturálódik vagy inaktiválódik.
Alacsony hőmérsékleten történő szárításkor az anyag egyes illékony komponensei nagyon kevéssé vesznek el.
A fagyasztva szárítás során a mikroorganizmusok szaporodása és az enzimek működése nem megy végbe, így az eredeti tulajdonságok megtarthatók.

Mivel fagyott állapotban szárítják, a térfogata szinte változatlan, az eredeti szerkezet megmarad, és nem következik be koncentrálódás.
Mivel az anyagban az előfagyasztás után jégkristályok formájában van jelen a nedvesség, a vízben eredetileg oldott szervetlen sók egyenletesen oszlanak el az anyagban. A szublimáció során a vízben oldott oldott anyagok kicsapódnak, ezzel elkerülhető az általános szárítási módszernél az anyag belső nedvessége által hordozott szervetlen sók kiválása okozta felületi keményedés jelensége.

Normál szárítás:
A berendezés egyszerű és könnyen kezelhető.
Számos alkalmazási területtel rendelkezik, és különféle típusú anyagokat képes kezelni.
A szárítási sebesség gyors és a hatékonyság magas.
A fagyasztva szárításnak és a szokásos szárításnak megvannak a maga sajátosságai és alkalmazási köre. A szárítási mód kiválasztása az adott anyagtól és a szárítási céltól függ.